Történelem: 

1911 tavaszán a VIII. ker., Kerepesi út 5. sz. alatt lévő ún. nyolcház udvarán Király Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Vasutas Sport Club. Dresszük: fehér alapon a nyaki rész és a mandzsetta piros volt, a mellen nagy, piros szárnyas kerék. Első klubhelyiségük, illetve irodájuk funkcióját a Keleti pu. indulási oldalán, az első emeleten egy ici-pici kis helyiség töltötte be. Az alapítók többsége olyan vasutasok voltak, akik korábban más, nem vasutas sportegyesületekben tevékenykedtek, a klubtagok viszont a budapesti pályaudvarok alkalmazottai sorából kerültek ki. Alig három év telt el a BVSC megalakulása után, amikor kitört az első világháború, amely lehetetlenné tette a fiatal klub m?ködését. A játékosok és vezetők közül sokan nem tértek vissza az értelmetlen vérengzésből. Így évekbe tellett míg a klub újra talpra tudott állni. 1921-ben hívták össze az első közgy?lést, ekkor választottak új vezetőséget, a klub új elnöke Csordás István üzemigazgató-helyettes lett. Az új vezetőségre hárult az a feladat, hogy a Budapesti Vasutas Sport Clubot újjáélessze és a sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi pályaudvarok sportszerető vasutasainak.

Mint ismeretes az ötvenes évek elején a sportmozgalmat átszervezték. A SZOT elnöksége és az OTSB közös határozata értelmében 1954 végén "sportházasság" jött létre a közlekedési tárcához tartozó három fővárosi egyesület, a Bp. Lokomotív, az Előre és a Postás között. A három egyesületből létrehozott Bp. Törekvés mind a szakosztályok, mind pedig a sportolók számát tekintve az ország egyik legnagyobb egyesülete lett. Az maradt másfél évvel később is, amikor újból felvette a régi nevét. A Budapesti Vasutas Sport Club 18 szakosztállyal m?ködött tovább dr. Gámán József elnökletével.

Az egyesület a magyar egyetemes sporttörténelemben kiemelt helyet foglalt el mindig is, 1969. évi rangsorolás alapján bekerült a tíz legelismertebb, legeredményesebb egyesület közé. Néhány szakosztálya -vívó, úszó, birkózó, asztalitenisz- révén országos, világhírnevet is kivívott magának. A jubileumi évben (1971) készült statisztika szerint az egyesületnek 13 szakosztálya- asztalitenisz, atlétika, birkózó, jégkorong, kerékpár, kézilabda, labdarugó, m?ugró, röplabda, tenisz, úszó, vívó és vízilabda-, valamint sportiskolája m?ködött. A szakosztályokban foglalkoztatottak száma: 1523 fő (sportiskolásokkal), ebből 57 - közülük 14 főfoglalkozású- edző volt.